I. Ahmed
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. - Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán 1640-től 1648-ig (halála előtt trónfosztották). Tartalomjegyzék 1 Élete. 1.1 Ifjúkora 1.2 Trónra lépése 1.3 Tényleges uralkodása 1.4 Halála.
Биография Османа Гази сына Эртугрула Гази / Kuruluş Osman Sultan Osman I / Osmanlı Tarihi YouTube
I. Ahmed oszmán szultán I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Ahmed III. Mehmed fiaként született 1590. április 18-án. Édesapját követte a trónon 1603-ban, és az első oszmán szultán volt, aki kiskorúként lett uralkodó.
Ahmed III (Ottoman Empire's Sultan) Bio Wiki Photos Videos
I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára.
A mohácsi csata, amelyben a törökök vesztettek
I. Ahmed szultántól hèt gyermeke született. Fiai. Mehmed (1605-1621), kivégezték II. Oszmán parancsára; Murád (1612-1640), IV. Murád néven oszmán szultán 1623-tól haláláig; Kászim (1614-1638), kivégezték IV. Murád parancsára; Ibrahim (1615-1648), oszmán szultán 1640-től; Lányai. Ajse (1605-1657) Fatma (1606.
The Sultan Osman I Artiste inconnu en reproduction imprimée ou copie peinte à l\'huile sur toile
Kék -mecset (Ahmed szultán dzsámija) Isztambul leghíresebb, legnagyobb fényűzéssel díszített dzsámija az oszmán építészet gyöngyszeme, méltán a Világörökség része. Hatminaretes sziluettje éppoly jellemzője Isztambul látképének, mint Párizsnak az Eiffel-torony. Törökországban mindössze két mecset van, mely hat.
13 Interesting Facts About Ottoman Empire OhFact!
I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt. Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára.
Ottoman Turkish Sultan Osman Bey Portrait at Military Museum, Istanbul, Turkey TIM GRAHAM
Ahmed oszmán szultán oszmán szultán / From Wikipedia, the free encyclopedia II. Ahmed ( Isztambul, 1643. február 25. - Drinápoly 1695. február 6.) Ibrahim oszmán szultán és Hatice Muazzez szultána fia volt, 1691 -ben követte testvérét, II. Szulejmánt a trónon ennek halála után.
Ahmed I Ottoman Empire Sultan House of Osman Padishah, selim Iii, selim I png PNGEgg
II. Rákóczi Ferencet Edirnében fogadja III. Ahmed szultán; nem hajlandó oszmán keresztény alattvalókból hadat fölállítani és a fejedelem rendelkezésére bocsátani. 1718. május 9. A háború folytatását sürgető nagyvezír, Nisándzsi Mehmed pasa megbukik, utóda Nevsehirli Damad Ibrahim pasa, a békepártiak jelöltje.
II. Mehmed oszmán szultán Wikiwand Historical people, Painting, Artwork
Az Oszmán birodalom szultánjai A tulajdonképpeni török történelem (a szeldzsuk-török korszak) a XI. században, a rumi szultánság virágzásával kezdődött. A belső-ázsiai törökök oguz törzsszövetsége a X-XI. században nyugatra vándorolt, s a szeldzsuk nevű csoportjuk Iránból kiindulva hatalmas birodalmat épített ki.
Ahmed I Wikipedia
Oszmán szultán. Uralkodási ideje: 1520. szeptember 30. - 1566. szeptember 6. Elődje: I. Szelim. Utódja: II. Szelim. Életrajzi adatok. Uralkodóház: Oszmán-ház. Született: 1494. november 6, Trabzon. Elhunyt: 1566. szeptember 6. (71 évesen), Szigetvár.
Ahmed I Biography Facts, Childhood, Family Life, Achievements
Oszmán oszmán szultán IV. Murád oszmán szultán Ibrahim oszmán szultán Édesapja: III. Mehmed. I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.), az Oszmán Birodalom szultánja volt 1603-tól haláláig. Tartalomjegyzék 1 Élete. 1.1 Ifjúsága 1.2 Trónra lépése 1.3 Magyarországi háborúja 1.4 Perzsiai.
Bayazeed the Ottoman Sultan Historical painting, Sultan ottoman, Ottoman empire
Ahmed elveszítette a II. Szulejmántól örökölt nagyon tehetséges nagyvezírt a csatában, az oszmánok pedig rengeteg földet veszítettek el, mivel nem tudott kiütni és sokat tenni magáért, az udvara befolyásolta. Velence támadott, Szíria és Irak nyugtalanná vált.
Saltanatları en kısa süren Osmanlı padişahları
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán [2] (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) ( Trabzon, 1494. november 6. - Szigetvár, 1566. szeptember 6. [3]) apja, I. Szelim halálát ( 1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám.
Erdély.ma Évszázadok óta fáj a törököknek a nándorfehérvári vereségük
II. Oszmán (Isztambul, 1604. november 3. - Isztambul, 1622. május 20.) az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1618-tól haláláig. Apja I. Ahmed szultán, anyja Mahfiruz Hatidzse Hatun volt.
SULTAN I. AHMED BilgiPedia
Született: 1589. Született: Görögország. Kösem szultán I. Ahmed oszmán szultán fő hitvese és törvényes felesége volt, IV. Murád és Ibrahim szultánok anyjaként „valide szultán", IV. Mehmed szultán nagyanyjaként pedig büyük („idősebb") „valide szultán" volt.
មុននឹងជាតួកគី ប្រទេសនេះធ្លាប់មានអណាចក្រមួយកាន់កាប់តំបន់មជ្ឈិមបូព៌ា អឺរ៉ុប ខាងកើត និង អាហ្វ្រិក
I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. - Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt.